Zsigmondy Vilmos a magyarországi geotermikus kutatások üttörője volt.

ZSIGMONDY VILMOS 1821 - 1888

1821 május 14.-én született Pozsonyban.

Gimnáziumi tanulmányait Szakolcon, Komáromban, és Pozsonyban végezte , kitűnő eredménnyel. 1838-42 között a selmeci Bányászati Akadémia hallgatója. A Selmecbánya melletti szélaknai bányagondnokság nádoraknai üzeménél szerez gyakorlati ismereteket, majd később a bécsi Császári és Királyi Bányaigazgatósághoz osztották be.

Dolgozott az udvari kamara elnöki osztályán is. Újabb állomása a resicai kőszénbánya, ahol az üzemfejlesztési munkálatok vezetője.
A szabadságharc idején hadianyagot, fegyvert gyártott a honvédek támogatására. A világosi fegyverletétel után Őt is elítélik. Olmützben raboskodik 1850 júniusáig, amikor resicai barátai és a polgárság folyamodványának is köszönhetően császári kegyelemmel szabadul.

Csaknem kilenc évig Sándor Móric gróf annavölgyi szénbányájának irányítója, majd miután Pesten letelepedett, önálló bányaügynöki irodát nyit. A hatóságok gyakran igénybe veszik tanácsait, szakértőként közreműködik bányászati peres ügyek tárgyalásában.

Érdeklődése a vízszerzés felé fordul. Az első bányaműveléstan - Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra - 1865- ben jelenik meg Zsigmondy tollából. Ez a munka már foglalkozik az artézi kutak fúrásával, a hévizek feltárásával. Maga a szerző gyakorlati munkát vállal, fúróvállalkozó lesz. Az ezt követő tíz év élete legtermékenyebb periódusa. Az időszak kiemelkedő munkái :

- a harkányi hévízkút lemélyítése
- margitszigeti kút fúrása, mellyel összefügg a főváros földtani viszonyainak tanulmányozása és egy újabb jelentős szakkönyv születése.

Zsigmondy Vilmos a magyarországi geotermikus kutatások üttörője volt . 1868-ban kezdte el a városligeti artézi kút fúrását. Ez a legjelentősebb alkotása. A 970,48 m mélxségű fúrást 1878 május 15.-én fejezte be. A híneves szakembernek elévülhetetlen érdemei vannak az alcsúti, a jászapáti, a lipiki, a búzási, a ránkherlányi, a herkulesfürdői fúrások elvégzésében. Ő végezte a fiumei kikötő talajvizsgálataihoz szükséges fúrásokat is. Ugyancsak jelentős a petrozsényi 729,6 m- es gazdag széntelepeket felfedező munkája, valamint az orowi 215 m mély kísérleti kőolajkutató fúrás.

1876 -tól már nem vállal kútfúrást, csak bányászati és kútfúrási szakvéleményezéssel foglalkozik. Szakmai tapasztalatait tanulmányokban összegezte. E tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult a magyar műszaki nyelv megteremtéséhez.
Zsigmondy közéleti szereplése is említésre méltó. Nem sokkal Pestre költözése után a város képviselő testülete tagjává választják. 1874 -től a Közmunka Tanács tevékenységének részese. 1875 -től élete végéig a selmecbányai kerület képviselője, a pénzügyi bizottság tagja, majd elnöke. Ő volt az 1867 -ben alapított Magyar Mérnök és Építész Egylet kereteiben az 1881-ben létrejött bányászati szakosztály elnöke. Részt vett a Magyar Földtani Társulat munkájában is. 1868 -tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Szívesen vállakozott tanulmányutakra. A magyarországi és ausztriai bányákon kívül, Szerbiában, Olaszországban, Németországban és Franciaországban is szerzett tapasztalatokat. Ezekről előadásokban számolt be.

Közhasznú tevékenységéért kapta meg a királytól 1868 áprilisában a Ferenc József rend lovagkeresztjét, az 1873. évi bécsi és az 1878. évi párizsi kiállítás körül szerzett érdemei elismeréseként pedig a királyi tanácsosi címet !

1878 -ban a Francia Becsületrend lovagkeresztjével tüntették ki.

A tevékeny tudós és gyakorlati szakember 1888 december 21.-én halt meg Budapesten. A Kerepesi Temetőben nyugszik .

Bányai István barátom kérésére a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola volt gépész - tanáraként írtam le a fentieket. Sajnálatos módon ezt az iskolát mint autonóm intézményt megszüntették.

Büszke vagyok rá, hogy szerény munkámmal több mint húsz éven át részt vehettem abban szakképzési rendszerben, amely nagyon sok kiváló mérnököt készített elő a felsőfokú tanulmányaira !

A szellemiség amelyet leírtam még munkál azokban, akik napjainkban már gyakorló technikusként , mérnökként az energiaiparban és más területeken dolgoznak !
Jó szerencsét !
Bácsai Attila tanácsos

Mérnök-energetikus , energiagazdálkodási szakmérnök, energia-auditor, GB-16, GB-18 szakértő

 

banner 1

 

banner 2

 

 

 

 

 

© 2020. Magyar Hőszivattyú Szövetség