Európában a hőszivattyúzás, a fejlõdésnek extenzív, gyors piaci növekedést eredményező szakaszából az intenzív, minőségi fejlesztési szakaszba lép át napjainkban. Ennek érzékelhető jelét mutatta a Prágában rendezett Nemzetközi Hõszivattyús Konferencia. A jelenlegi Európai Hőszivattyús Szövetség (EHPA) statisztikai adatai a 10 vezetõ ország kiemelkedő teljesítményét mutatják.
Örvendetes, hogy Környezet és Enregia Operatív Program (KEOP) keretein belül ismét pályázni lehet hőszivattyús rendszerek létesítésére.
40 százalékkal olcsóbb fűtési módszert fejlesztettek ki
Negyvenszázalékos költségcsökkenést, a széndioxid-kibocsátásban tízezer kilogramm megtakarítást is elér évente egy új fűtési megoldás. A villamos energia helyett a lényegesen olcsóbb földgázt használó, 165 százalékos hatásfokkal működő gázabszorpciós hőszivattyú a környezet hőjét hasznosítja. A holland Remeha cég Construma kiállításon bemutatott berendezése mínusz 20 fokos levegő energiáját felhasználva is képes 65 fokos meleg vizet készíteni.
A folyamatos fejlesztéseiről is híres, európai piacvezető svéd hőszivattyúgyár a NIBE Heating system a frankfurti ISH kiállításon tüntette ki 2010 év legsikeresebb képviseleteit.
A hazai képviseletét ellátó Penta-Klíma Kft. a gyár új termékeinek legsikeresebb bevezetéséért kiírt Üzleti Díjat vehette át. A kitüntetés nemcsak a nagyarányú mennyiségi növekedést , hanem azt a minőségi tevékenységet is honorálta, aminek egyik legfőbb mutatója, hogy a gyárba Magyarországról nem érkezett semmilyen reklamáció és kifogás a telepített hőszivattyúkkal és működő rendszerekkel kapcsolatban.
Tisztelt Fodor Zoltán Úr!
Tisztelt Mahősz Tagok és egyéb tájékoztatott, nem Mahősz tag hőszivattyús cégek, magánszemélyek!
Fodor Zoltán úr nyílt levelét a Mahősz vezetősége megkapta és az abban leírtakat tudomásul vettük.
Az elnökségi tagok, valamint a vezetőségi tagok közül az idő rövidsége és az elérhetőség korlátai miatt az alábbiak bevonásával konzultációt folytattunk, az érintettségük okán is:
A Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv végső változatában - amelyhez hasonló hosszú távú terv nem készült az elmúlt évtizedekben Magyarországon - a kormány az eredetileg tervezett célt több mint másfél százalékkal megtoldotta, így 13 százalék helyett 14,65 százalékos zöldenergia-részesedést lát elérhetőnek 2020-ra. Ezt a célt úgy kell tíz év alatt elérnünk a jelenlegi 7,4 százalékos szintről, hogy a villamosenergia-termelés 6,7 százalékát 10,9, a fűtés-hűtés 9 százalékát 18,9, a közlekedés 3,7 százalékát pedig 10 százalékra tornásszuk fel.
