Fellendülés előtt a hőszivattyú piac

Hatékonyabb pályázati támogatási rendszerre váró forgalmazók

A következő években a hőszivattyús technológia fokozottabb elterjedésére számítanak a hazai szakemberek, s 2020-ig akár a jelenlegi tízszeresére, 300-400 megawattra is nőhet a beépített kapacitás. Bár az érdeklődés tavaly sem csökkent a megoldás iránt, egyelőre sokan kivárnak a beruházásokkal.
Nem bizonyult kiugró évnek a tavalyi a hazai hőszivattyú forgalmazással, illetve ilyen típusú rendszerek telepítésével foglalkozó vállalkozások számára. Ádám Béla, a Magyar Hőszivattyús Szövetség (MAHŐSZ) elnökének elmondása szerint 2009-ben nagyjából 1000 darab hőszivattyút adtak el Magyarországon, ami megfelel a 2008-as értékesítésnek.

Figyelembe véve a gazdasági válság negatív hatását, a MAHŐSZ elnöke szerint az eredmény nem rossz, különösen annak fényében, hogy a múlt évben mindössze egy hónapig volt elérhető olyan lakossági pályázat, amely támogatta a hőszivattyús rendszerek telepítését. A támogatások kapcsán egyébként a kiszámíthatóságot tartaná a legfontosabbnak Ádám Béla, vagyis azt, hogy a 30 százalék körüli támogatást nyújtó pályázati lehetőséget egész évben biztosított legyen. A MAHŐSZ álláspontja szerint legfeljebb 5-10 évig lenne szükség ilyen intenzív támogatásra, ennyi idő alatt kialakulhatna a piac, miközben a hazai gyártás is a költségcsökkenés irányában hatna. Európában változóak a támogatások, van ahol adóvisszatérítéssel ösztönzik a hőszivattyús beruházásokat, vagy beruházási támogatást adnak. A hőszivattyú alkalmazás szempontjából fejlettnek számító országokban jelenleg ugyan már csak 10 százalék körül van a támogatás mértéke, azonban korábban, a piac beindításakor ott is magasabb volt ez az érték.

Európa számos országában egyébként több tízezer hőszivattyút adnak el évente. Az értékesített rendszerek 50 százaléka ún. földhős-szondás, amely mellett 25-25 százalék a vízkutas és levegős rendszerek aránya. Hasonló a megoszlás hazánkban is.

Néhány nagyobb beruházás miatt idén a beépített kapacitás várhatóan jelentősen nőni fog, de az összes hőszivattyú telepítés várhatóan 2010-ben is 1000 darab körül marad. Viszont idén már éreztetheti kedvező hatását a „H" hőszivattyús országos elektromos tarifa bevezetése (lásd Csökkentett tarifával című keretes írásunk). Sajnos a kedvezményes „H" tarifa jelenleg még csak a fűtési idényre vonatkozik, éppen ezért a MAHŐSZ feladatának tekinti, hogy a nyári hűtési időszakra is érvényes legyen.

További befolyásoló tényező a hazai gázár, mely még mindig alacsonyabb az európai uniós áraknál, így a hőszivattyús rendszer gazdasági előnye nem tud intenzívebben érvényesülni. Éppen ezért Ádám Béla a következő években az új kormány megújuló energia párti politikájában bízva a hőszivattyús technológia fokozottabb elterjedésére számít. Ez várhatóan azt jelenti, hogy 2020-ig a jelenlegi összes beépített kapacitás akár tízszeresére is nőhet és elérheti a 300-400 megawattot.

Magyarországon mintegy 100 cég hirdet hőszivattyús szolgáltatást, de érdemi eladást, vagy tervezői, kivitelezői munkát a MAHŐSZ véleménye szerint 30-40 cég végez. Ezek piaci részesedése is nagyon különböző, vannak olyanok, amelyek évi 1-2 hőszivattyút telepítenek, de akad olyan is, amely nagy projekteket csinál sorozatban. Ilyen például a HGD Kft. amely a méretet tekintve idehaza évről-évre rekordnak számító rendszereket tervez és kivitelez. A cég idén 5-6 megawatt közötti hőszivattyút beépítését tervezi, amelyhez a földszonda fúrásában is hazai rekordot állít majd fel, mivel összességében várhatóan 60 ezer méternyi földhő szondát fognak lefúrni és beépíteni.

Egy 130 négyzetméteres ház esetében a talajvíz hőszivattyús rendszer kialakítása 4,5-5 millió forint körüli beruházást jelent – tudtuk meg Gróman Attilától, a Robert Bosch Kft. Termotechnika Üzletág megújuló energia termékmenedzserétől. Ez az összeg a hőszivattyú árát, a szondák telepítését és engedélyek beszerzését tartalmazza, a fűtési rendszer kialakítása már nincs benne. A hőszivattyús rendszerek tehát komoly kezdeti beruházást igényelnek, megfelelő méretezéssel akár 40 százalék körüli energia megtakarítás is elérhető velük. A rendszerek megtérülési ideje így támogatással 5-6, anélkül 8-9 év. Hasonló megtérülési idővel lehet számolni egyébként a napkollektorok esetében is, azonban azok csak a nyári melegvíz ellátásra és fűtésrásegítésre képesek, míg a hőszivattyú a fűtés mellett a hűtést is megoldja – tette hozzá Ádám Béla.

Gróman Attila tapasztalatai szerint az érdeklődés ma már nagyon nagy a hőszivattyúk iránt, de az érdeklődők nagy része tájékozatlan, nincs tisztában azzal, hogy mit lehet, és mit nem lehet megvalósítani egy ilyen rendszerrel. Emellett a fizetőképes kereslet nagyon leszűkült az elmúlt évben, így minimálisra csökkent a lakossági értékesítés a Robert Bosch Kft. Termotechnika Üzletágánál.

Hasonló tapasztalatokról számolt be Varga Csaba, az Oktoklíma Kft. ügyvezető igazgatója is, akinek elmondása szerint árajánlatból és előkészítésből tavaly sem volt kevesebb, mint 2008-ban, azonban a megrendelésekben nagy volt a visszaesés. Lényegesen kedvezőbb az idei helyzet az cégnél, ugyanis a rendelésállomány már ötven százalékkal magasabb, mint tavaly ilyenkor volt. Ebben szerepet játszhat Varga Csaba szerint az új kormány által ígért vállalkozásbarát politika, aminek segítségével reményei szerint magára találhat az építőipar. Emellett sokat változott az emberek szemlélete is, így egyre többen keresik a megtakarítási lehetőségeket, illetve az évről-évre ismétlődő gázviták is a megújuló energiaforrások felé fordítják az ellátás biztonságát szem előtt tartó vállalkozások figyelmét.

Persze bőven akadnak még lebontásra váró akadályok a hőszivattyús technológia esetében. Így például a jelenlegi támogatási rendszer nem élénkíti eléggé a piacot és a nyugat-európaihoz képest alacsonyabb gázár sem ösztönzi az alternatív megoldások elterjedését – mondta Varga Csaba. Gróman Attila szerint a most elérhető pályázati támogatás sem kedvez igazán a hőszivattyús technológia terjedésének, mivel jelenleg 130 négyzetméternél nagyobb házak esetében nem jár a támogatás. Ez azért komoly gond, mert az a fizetőképes kör, amelyik hőszivattyú alkalmazásán gondolkodik, gyakran ennél nagyobb épületeket épít.

Az egyik legnagyobb gond a hazai megújuló energia piacon, hogy a megrendelők, a tervezők és a kivitelezők többsége nem képes komplexen gondolkodni – állítja Léderer András, a Thermo Kft. ügyvezető igazgatója. Az 1983 óta különböző megújuló energiaforrásokkal foglalkozó cég vezetőjének tapasztalatai szerint például Romániában és Szlovákiában is sokkal tudatosabbak a vásárlók, mint itthon.

Nagyon fontos lenne például, hogy egy bonyolult rendszert ne csak az árajánlat alapján rendeljen meg valaki, hanem előtte megnézzen 4-5, már működő rendszert. Éppen ezért a Thermo Kft.-nél azt tervezik, hogy kialakítanak egy 60-70 fő befogadására alkalmas előadótermet, ahol az érdeklődőket csoportokban tájékoztatják a lehetséges megoldásokról, majd saját buszokkal néhány referencia helyre el is viszik az embereket.

Az elmúlt év a külföldi megrendeléseknek köszönhetően viszonylag jól sikerült a Thermo Kft. számára, amely - többek között - az Egyesült Királyságban, Romániában, Szlovákiában, Törökországban, Egyiptomban végzett munkákat. Léderer András szerint azonban túl sok „internetprofesszor" dolgozik a területen, akik a világhálóról szerzik az ismereteiket, megfelelő alapok és szakképzettség nélkül vállalva el munkákat, nagyon sok kárt okozva nem csak a megrendelőiknek, de az egész szakmának is. A Thermo Kft. vezetője szerint az energetikai rendszerek kialakítása olyan, mint amikor valaki gulyáslevest főz: mindenből pontosan a megfelelő mennyiséget kell beletenni, hogy a végén ízletes ételt kapjunk. A társaság a közelmúltban fejezte be Budapesten egy társasház energetikai rendszerének a kialakítását, ahol ötvözték a hőszivattyúk, a napkollektorok, a napelemek kínálta lehetőségeket, sőt még a szélenergia hasznosításáról is gondoskodtak. A föld hőjét hasznosító hőszivattyús rendszereknél nagyon fontos az is, hogy a télen kinyert energiát nyáron valamilyen módon visszajuttassák a talajba, ellenkező esetben néhány év alatt kimerül az adott épület alatti földterület, és a tulajdonosoknak más fűtési mód után kell nézniük. Ezt a feladatot a Thermo Kft. által kialakított új rendszernél például napkollektorokkal oldották meg. A Magyarországon egyedülálló, de Európában is ritkaságnak számító megoldás révén a becslések szerint az egyes lakások rezsi költsége – fűtés-hűtés, áramellátás, melegvíz előállítás – tizedére csökken, és ennél a beruházásnál a jelenlegi gázárak mellett is mindössze két év alatt megtérül az alternatív megoldások többletköltsége.

Kalocsai Zoltán

Magyarország kedvező geotermikus gradiense miatt itthon általában kevesebbet kell fúrni az átlagos 13 fokos talphőmérséklet eléréséhez, amelyhez már a 100 méter körüli mélység is elég. A talajvizes rétegek is sok helyen alkalmasak hőszivattyús megoldásra. Hatalmas lehetőséget jelent az elfolyó termálvizek „hulladékhője" is, amely ma még nagyrészt kiaknázatlan. A levegős hőszivattyúnak is kedvező a hazai téli középhőmérséklet, de szakemberek egyedüli megoldásnak nem javasolják; a hidegebb téli napokra, amikor az ilyen berendezések hatásfoka leromlik, érdemes kisegítő fűtési módról is gondoskodni.

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 70/2009. (XII. 4.) KHEM rendelete értelmében „H" árszabás szerint számolható el a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti fűtési idényben a külön mért felhasználói áramkörre állandó jelleggel, megfelelő segédeszköz (szerszám) hiányában állagsérelem nélkül nem leválasztható módon, nem dugaszolhatóan csatlakoztatott, legalább 3 jósági fokú hőszivattyúkból, a napenergiából és egyéb megújuló energiaforrásokból nyert hőt épületek hőellátására hasznosító berendezések üzemeltetését közvetlenül szolgáló készülékek (pl. keringetőszivattyúk, automatikák) villamosenergia-fogyasztása.