Európa-szerte gyorsan erősödik a hőszivattyúk iránti kereslet, mivel a gázkazán zöld alternatívájaként a földgáz kiváltásának lehetőségét kínálják, ráadásul egy jól megtervezett hőszivattyús rendszer az üzemeltetési költségek terén is veri a földgázt. Már a hazai vásárlók motivációi között is megjelent a gázfüggetlenség elérésének célja a háború, illetve a gázellátás jövője miatti aggályok következtében.
A földgázárak elszállása és az orosz gáztól való függetlenedési szándék miatt Európa-szerte olyan mértékben ugrott meg a hőszivattyúk iránti kereslet, hogy a kínálat alig képes tartani vele a lépést.
A gyártók igyekeznek bővíteni kapacitásaikat, akár eredetileg más célra létrehozott gyártósorok átállításával is, egy gyár felépítése azonban hosszú folyamat, és az iparágat a képzett munkaerő hiánya is sújtja.
Ezzel együtt az előrejelzések szerint a telepített hőszivattyúk száma a következő években gyorsulva nőhet tovább. Erre utal az is, hogy az Európai Bizottság orosz gázimport-függőség megszüntetését célzó terve (REPowerEU) nagy szerepet szán a hőszivattyúknak is. Az Energy Performance of Building Directive (EPBD) 2021. decemberben megjelent javaslatai alapján pedig 2030-ra más csak ténylegesen nulla energetikai szintű új épületeket lehetne építeni az EU-ban, míg a 'Fit for 55' uniós kibocsátáscsökkentési terv szerint a megújuló alapú fűtés arányának el kell érnie a 49%-ot 2030-ra. A célok eléréshez azonban a teljes ellátási lánc - mindenekelőtt a gyártási - kapacitás gyors növelésére és az épületek felújítására is szükség lenne.
A hőszivattyú népszerűségét több tényező is magyarázza. A technológia nyáron a hűtést, télen pedig a fűtést is képes biztosítani, és még a leghidegebb napokon is alkalmas fűtésre és meleg víz előállítására. A gázkazán alternatívájaként a földgáz kiváltásának lehetőségét kínálja, ami különösen felértékeli a jelenlegi helyzetben, amikor az orosz gázimport kilátásai bizonytalanná váltak. Márpedig a magyar háztartások ráutaltsága a földgázra jóval meghaladja az európai átlagot is: végső energia felhasználásuknak jelenleg mintegy felét a földgáz teszi ki, a fűtés esetében pedig az arány a 60%-ot közelíti (az európai átlag 38%).
Mivel főleg megújuló energiával működik, a hőszivattyú a leginkább környezetbarát és egyben legköltséghatékonyabb fűtési megoldás. Több típusuk is létezik (levegő-levegő, levegő-víz és víz-víz), de általános jellemzőjük az alacsony üzemeltetési költség: egy jól megtervezett hőszivattyús rendszer az üzemeltetési költségek terén is veri a földgázt. Ez a mesterségesen alacsonyan tartott hazai lakossági gázárak mellett és azzal együtt is igaz, a hőszivattyú-gyártási és -telepítési árak emelkednek a gazdasági környezet változásai, illetve a nyersanyagok, így a sárgaréz és az acél jelentős drágulása miatt.
Alternatív fűtés gázhiány esetén: a hőszivattyú
A hőszivattyúk népszerűsége Magyarországon is gyorsan növekszik. A lakossági piac (levegő-víz) hőszivattyú értékesítései 2022-ben 7 ezer darab körül alakulhatnak, miután 2015-ben még messze 1000 alatt volt a szám. (A split klímák - levegő-levegő hőszivattyúk - esetében az éves értékesítési volumen már meghaladja a 200 ezret, így gyakorlatilag már minden 8. hazai háztartás rendelkezik ilyen berendezéssel.) A Nemzeti Energiastartégia 100 ezer hőszivattyú telepítését prognosztizálta 2030-ig, a REPowerEU-ban javasoltak alapján azonban többszörözni kellene a hőszivattyúk telepítésére vonatkozó hazai célt.
Az ügyfelek motivációi között már itthon is megjelent a maximális gázfüggetlenség elérésének célja a háborúra, illetve a gázellátás jövőjének bizonytalanságaira való hivatkozással. Egyfajta szolgáltatóktól, központi energiaellátástól való függetlenedési törekvés növekvő trendje is tapasztalható a lakosság körében, amit a háztartási napelemes rendszerek népszerűségének emelkedése is jelez – mondta a Portfolio-nak Pécsi István, az iparág meghatározó szereplőjének számító Daikin Hungary Kft. lakossági értékesítési vezetője.
A hőszivattyúk iránti hazai keresletet ugyanakkor a szakember szerint nehéz megbecsülni. Az biztos, hogy az igény Magyarországon is messze nagyobb, mint amennyit az ellátási láncok jelenleg biztosítani tudnak. A rendelésállomány alapján legalább 20-30%-kal nagyobb lehetett volna az értékesítési szám az elmúlt egy év alatt, ha az ellátás szűk keresztmetszetei ezt nem akadályozták volna meg – tette hozzá.
Az ellátási lánc nagyrészt pandémia okozta nehézségei ugyanis egyértelműen korlátozzák a hőszivattyú-ellátás lehetőségeit. Ez a helyzet még jó ideig fennállhat, ráadásul az is probléma, hogy a telepítő szakemberekből, a technológiához értő szerelőkből is hiány van, amit a háború is súlyosbít.
Mindezen körülmények egy olyan gyártóra is hatással vannak, akinek az európai piacra szánt gyártóüzemei zömében Európában vannak (Belgiumban, Csehországban, Németországban, Olaszországban, Törökországban).
Miután a hőszivattyúk az energia akár 75 százalékát a környezetből (levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjtik, míg a maradékot villamos energia biztosítja, egy egységnyi energia bevitelével akár három-négyszer több hőenergiát is elő tud állítani. A beviteli és az előállított energia különbözete megújuló energia, így az új építésű ingatlanokra 2022 júliusától vonatkozó új hazai előírás 25%-os megújuló energia követelménye hőszivattyúval, más kiegészítő gépészeti megoldás nélkül is teljesíthető.
Melyik hőszivattyú milyen épülethez használható?
A bekerülési költségeket tekintve a legolcsóbb megoldás a gáz kiváltására a split hűtő-fűtő klíma felszerelése, ami egy átlagos, 50 négyzetméteres lakásra vonatkoztatva 250-350 ezer forint körül alakul. Előnye, hogy nem szükséges hozzá mélyfelújítás, mint a levegő-víz hőszivattyúnál, ahol a padló-, vagy mennyezeti fűtéscsövek kialakítása lényegesen nagyobb rombolással és helyreállítással – és persze magasabb költséggel - jár.
Hideg időben azonban hátrányosan befolyásolhatja a komfortérzetet, hogy a lakás hőmérséklete csak a levegő keringtetésével szabályozható, és a külső hőmérséklet süllyedésével csökkenhet a klímák hatékonysága is. Ezért annak, aki klímával való fűtésen gondolkodik, érdemes egy adott készülék forgalmazói katalógusban jelzett működési tartományát összevetnie szűkebb lakókörnyezete lokális átlaghőmérsékletével.
A komplett, mindenre kiterjedő megoldás ezért a levegő-víz hőszivattyús rendszer telepítése lehet, amely több funkciót – fűtés, hűtés, melegvíz-előállítás – is ellát. Bekerülési költsége az ingatlan adottságaitól függően 1,2-1,5 millió forinttól indul, de a magas komfortot a gázénál alacsonyabb üzemeltetési költségszint mellett biztosítja, ráadásul a karbantartási igénye sem haladja meg egy gázkazánét és kémény sem kell hozzá.
A hőszivattyú jósági fokban – vagyis az 1 kW energiából előállított fűtési energia értékében – is jóval hatékonyabb, mint a gázkazán: egy fokkal magasabb beltéri hőmérséklet-növeléshez a hőszivattyú 40%-kal kevesebb energiát használ fel, mint egy kondenzációs gázkazán. További előnye, hogy kedvezményes 'H'-tarifa is igényelhető rá a szolgáltatónál, melynek díja akár 30-40 %-kal kedvezőbb, mint az A és B tarifáé, így a fűtés költsége jóval kedvezőbb a gázfűtésénél. Ezért ma már nem feltétlenül költséghatékony új ingatlanba bevezetni a földgázt.
Egy hagyományos kéményes gázkazán körülbelül 16-17, egy kondenzációs gázkazán mintegy 14 forintból képes 1 kWh energiát előállítani. Amennyiben elektromos áramot használunk (pl. kazán, fűtőpanelek, fűtőfólia), akkor ez a költség hozzávetőleg 38 forintra nő. Ha csak a hőszivattyú jósági fokát vesszük alapul, akkor 1 kWh energia 12-13 forintból jön ki, de ez kedvezményes tarifa igénybevételével akár 7-8 forintra is le tud csökkenni, így a hőszivattyú telepítése 8-10 év alatt megtérülhet – húzza alá Pécsi István.
A levegő-víz hőszivattyú magyarországi telepítései zömében újépítésű családi házakban valósulnak meg, de a technológia jelentősebb beruházással régebbi családi házaknál is alkalmazható. 2021-ben 6-6500 darab új levegő-víz hőszivattyút telepíthettek itthon, miközben a kiadott építési engedélyek száma 30 ezer, a megépült lakások száma pedig 23-25 ezer körül alakult.
Klímával melegvizet? Már nem lehetetlen
Régebbi társasházak esetében a levegő-víz hőszivattyú általában nem életképes megoldás, elsősorban a kültéri és beltéri egység elhelyezésének nehézségei miatt. Újépítésű lakótömbök esetében már lehet alternatíva, többféle megvalósítás is lehetséges az épület és a benne található ingatlanok méretétől függően. Előbbieknél inkább a split klíma telepítése jellemző, hűtési és fűtési célra egyaránt; ez ugyan részben szintén kiváltja a földgázt, de más komfortérzetet ad, mint egy felületfűtéses levegő-víz hőszivattyús rendszer, és a melegvíz-ellátás is csak egy másik melegvízkészítő rendszerrel biztosított. Ugyanakkor létezik már olyan rendszer is, amely a multi-klímákat ötvözi a melegvíz készítéssel. Ez az új levegő-levegő hőszivattyús fejlesztés kifejezetten a társasházak (belvárosi ingatlanok, nyaralók) igényeihez igazodik; egy kültéri egységhez több beltéri egység csatlakozik és a használati melegvizet is a klíma kültéri egysége állítja elő.
Levegő-víz hőszivattyús rendszer telepítése előtt érdemes energetikai felmérést készíttetni az épületről energetikai tanácsadó szakemberrel. A rendszer üzemeltetési költségét ugyanis akkor lehet alacsonyan tartani, ha szakember méretezi le a rendszert az épület adottságait figyelembe véve. Ez azért is fontos, mert az elhelyezés is körültekintést igényel: levegő-víz rendszerű berendezés esetén a kültéri egység pozícionálásánál például az épülettől való távolság, az uralkodó széljárás, illetve egy minimális zajterhelés bekalkulálása is fokozott figyelmet kíván. Továbbá, az építőipari csúszások és a beszállítói források lassúsága miatt érdemes a telepítés tervezett időpontja előtt hónapokkal korábban megrendelni a terméket – hívja fel a figyelmet a szakértő.
A hőszivattyú telepítéséhez támogatás is igénybe vehető: az otthonfelújítási támogatás akár 50%-os vissza nem térítendő támogatást is nyújt az energiafelhasználás csökkentését célzó felújításokhoz. Emellett a 2021 decemberében elindult lakossági energetikai pályázat keretében a napelemmel kombinált hőszivattyúkra lehet támogatást kapni az európai uniós (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz - RRF) forrásból.
A fejlettebb nyugat-európai piacokon - jellemzően a levegő-víz - hőszivattyú telepítésére akár 100% támogatást is lehetett kapni, de Csehországban és Szlovákiában is erősen támogató a szabályozási környezet. A technológia terjedését Magyarországon is új támogatásokkal, a szabályozási-támogatási környezet tökéletesítésével és további célzott intézkedésekkel lehetne még jobban elősegíteni, például a meglévő ingatlanok energiamegtakarítását eredményező mélyfelújítások támogatásaival. Pécsi István ugyanakkor úgy véli, a cél érdekében összefogásra lenne szükség, hogy a döntéshozók és a szakma közösen dolgozhassanak ki a magyar piacra szabott új támogatási formákat.
Újabb kedvezmények jöhetnek |
Forrás:
Portfolio.hu