ZSIGMONDY VILMOS 1821 - 1888
1821 május 14.-én született Pozsonyban.
Gimnáziumi tanulmányait Szakolcon, Komáromban, és Pozsonyban végezte ,
kitűnő eredménnyel. 1838-42 között a selmeci Bányászati Akadémia hallgatója.
A Selmecbánya melletti szélaknai bányagondnokság nádoraknai üzeménél szerez
gyakorlati ismereteket, majd később a bécsi Császári és Királyi
Bányaigazgatósághoz osztották be.
Dolgozott az udvari kamara elnöki osztályán is. Újabb állomása a resicai kőszénbánya, ahol az üzemfejlesztési
munkálatok vezetője.
A szabadságharc idején hadianyagot, fegyvert gyártott a honvédek
támogatására. A világosi fegyverletétel után Őt is elítélik. Olmützben
raboskodik 1850 júniusáig, amikor resicai barátai és a polgárság
folyamodványának is köszönhetően császári kegyelemmel szabadul.
Csaknem kilenc évig Sándor Móric gróf annavölgyi szénbányájának irányítója,
majd miután Pesten letelepedett, önálló bányaügynöki irodát nyit. A
hatóságok gyakran igénybe veszik tanácsait, szakértőként közreműködik
bányászati peres ügyek tárgyalásában.
Érdeklődése a vízszerzés felé fordul. Az első bányaműveléstan - Bányatan,
kiváló tekintettel a kőszénbányászatra - 1865- ben jelenik meg Zsigmondy
tollából. Ez a munka már foglalkozik az artézi kutak fúrásával, a hévizek
feltárásával. Maga a szerző gyakorlati munkát vállal, fúróvállalkozó lesz.
Az ezt követő tíz év élete legtermékenyebb periódusa. Az időszak kiemelkedő
munkái :
- a harkányi hévízkút lemélyítése
- margitszigeti kút fúrása, mellyel összefügg a főváros földtani
viszonyainak tanulmányozása és egy újabb jelentős szakkönyv születése.
Zsigmondy Vilmos a magyarországi geotermikus kutatások üttörője volt .
1868-ban kezdte el a városligeti artézi kút fúrását. Ez a legjelentősebb
alkotása. A 970,48 m mélxségű fúrást 1878 május 15.-én fejezte be. A híneves
szakembernek elévülhetetlen érdemei vannak az alcsúti, a jászapáti, a
lipiki, a búzási, a ránkherlányi, a herkulesfürdői fúrások elvégzésében. Ő
végezte a fiumei kikötő talajvizsgálataihoz szükséges fúrásokat is.
Ugyancsak jelentős a petrozsényi 729,6 m- es gazdag széntelepeket felfedező
munkája, valamint az orowi 215 m mély kísérleti kőolajkutató fúrás.
1876 -tól már nem vállal kútfúrást, csak bányászati és kútfúrási
szakvéleményezéssel foglalkozik. Szakmai tapasztalatait tanulmányokban
összegezte. E tevékenységével jelentős mértékben hozzájárult a magyar
műszaki nyelv megteremtéséhez.
Zsigmondy közéleti szereplése is említésre méltó. Nem sokkal Pestre
költözése után a város képviselő testülete tagjává választják. 1874 -től a
Közmunka Tanács tevékenységének részese. 1875 -től élete végéig a
selmecbányai kerület képviselője, a pénzügyi bizottság tagja, majd elnöke. Ő
volt az 1867 -ben alapított Magyar Mérnök és Építész Egylet kereteiben az
1881-ben létrejött bányászati szakosztály elnöke. Részt vett a Magyar
Földtani Társulat munkájában is. 1868 -tól a Magyar Tudományos Akadémia
levelező tagja.
Szívesen vállakozott tanulmányutakra. A magyarországi és ausztriai bányákon
kívül, Szerbiában, Olaszországban, Németországban és Franciaországban is
szerzett tapasztalatokat. Ezekről előadásokban számolt be.
Közhasznú tevékenységéért kapta meg a királytól 1868 áprilisában a Ferenc
József rend lovagkeresztjét, az 1873. évi bécsi és az 1878. évi párizsi
kiállítás körül szerzett érdemei elismeréseként pedig a királyi tanácsosi
címet !
1878 -ban a Francia Becsületrend lovagkeresztjével tüntették ki.
A tevékeny tudós és gyakorlati szakember 1888 december 21.-én halt meg
Budapesten. A Kerepesi Temetőben nyugszik .
Bányai István barátom kérésére a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki
Középiskola volt gépész - tanáraként írtam le a fentieket.
Sajnálatos módon ezt az iskolát mint autonóm intézményt megszüntették.
Büszke vagyok rá, hogy szerény munkámmal több mint húsz éven át részt
vehettem abban szakképzési rendszerben, amely nagyon sok kiváló mérnököt
készített elő a felsőfokú tanulmányaira !
A szellemiség amelyet leírtam még munkál azokban, akik napjainkban már
gyakorló technikusként , mérnökként az energiaiparban és más területeken
dolgoznak !
Jó szerencsét !
Bácsai Attila tanácsos
Mérnök-energetikus , energiagazdálkodási szakmérnök, energia-auditor,
GB-16, GB-18 szakértő