EU Cert oktatás

EUCert
Európai „Minősített Hőszivattyú telepítő” program
Az Európai „Minősített Hőszivattyú telepítő” szakember (EUCert) megvalósítását tűzi ki céljául egy képzési terv a hőszivattyúk telepítéséről és üzembe helyezéséről. A tanúsítási program erre a célcsoportra kiterjeszti a „Minősített Hőszivattyú telepítő” elnevezést.

Az azonos képzési és vizsga anyag (helyi nyelven)minden gyakornoknak hasonló képesítést és kölcsönös elfogadást tesz lehetővé a különböző résztvevő európai országokban. A központi képzési kézikönyv foglalkozik a hatékony hőszivattyú telepítés releváns szempontjaival:
- Marketing - A hőszivattyús rendszer költségei
- Környezetvédelem és ökológia
- Geológia, éghajlat és nemzeti szabályozások, törvények
- Energiahatékony épületek
- Hőszivattyúk működési elve és a kalorikus kör műszaki részletei
- Hőelosztó- és a hidraulikus rendszer integrációja
- Hőszükséklet meghatározása, hőforrás tervezése és kialakítása
- Üzemmódok és vezérlés
- Helyszíni vizsgálatok lefolytatása
- Hőszivattyúk, kiegészítő tartozékok, alkatrészek és az ellátó rendszer ellenőrzése
- Elektromos alapismeretek
- Ügyfél oktatás és jótállás
- A hőszivattyús rendszer karbantartása
- Hiba megállapítás, gyakori hibák és gyakorlati tanácsok

Minden tanfolyam maximum 36 óra önálló gyártói oktatás, melyből 8 óra gyakorlati képzés. A képzést ki lehet kiegészíteni gyártóművi tréninggel. A tanfolyam vizsgával zárul. A gyakornokok sikeres vizsga esetén kaphatják meg a minősítést. Az EUcert „Minősített Hőszivattyú telepítő” oklevél feltétele, hogy feleljen meg a szükséges követelményeknek (szakmai oktatás / legyen hasonló tapasztalata, sikeres vizsgát tegyen a hőszivattyú telepítői tanfolyamon.

A tanúsítvány érvényessége három év, és megújítható.

Az EUcert követelményei 100%-ig konformak az telepítőkre vonatkozó (2009/EC/28) sz. IV RES Direktívával.
A projekt anyagát az EU támogatta EU Cert. készítette. A hőszivattyú projektet az EHPA Oktatási Bizottsága koordinálja. Ez a Bizottság az egyik az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) szakmai bizottságai közül. Tagjai a képzési programok nemzeti koordinátorai.

A bizottság kulcsfeladatait a program egész Európában történő koordinálása és karbantartása, a programok tartalmának kidolgozása, azaz az Oktatási kézikönyv, a tanúsítási követelmények és a laboratóriumi kézikönyv alkotja. A Bizottság a nemzeti koordinátorok fóruma a tanfolyami programmal kapcsolatos kérdések megvitatására, a jövőbeni módosítások és fejlesztési vonatkozások, valamint, hogy tájékoztassák az érdekelt feleket a képzési és tanúsítási rendszer felállításáról a saját országukban. Az Európai „Minősített Hőszivattyú telepítő” sorszáma: AT- 00001-al kezdődik. Ellenőrizze: www.ehpa.org / eucert ábra. 1: A minta EUCERT Logo A nemzeti koordinátorok 1 fő/szervezet/ ország). A képzési tevékenységek áttekintése országos szinten. A nemzeti koordinátorok vagy a nemzeti Hőszivattyú Szövetségek vagy/és az együttműködő intézmények, amit hozzá veszünk, ők kínálhatják a képzési tevékenységeket a maguk, vagy harmadik fél - általában egy vagy több képzési intézményben - ezzel a feladattal. Minden képzési intézetnek meg kell felelnie az EUCert program követelményeinek. Minden megfelelő képesítéssel rendelkező tanuló aki sikeresen átmegy a vizsgán megkapja a tanúsítványt az Európai „Minősített Hőszivattyú telepítő” megnevezéssel. A Nemzeti Tanúsító Testület. Az oktatási bizottság feladata a tanfolyamok adminisztrálása, a program kidolgozása és a tanfolyam anyagának rendszeres frissítése. Jelenleg mintegy 1500 telepítő vesz részt EUCert tanfolyamokon évenként. Minden Európai „Minősített Hőszivattyú telepítő” közzétételre kerül az EHPA honlapján. Ezt a következő címen lehet elérni www.ehpa.org/european-certifiedhp-installer / eucertdb . A legújabb fejlesztések közé tartozik az EUcert programok Belgiumban, Magyarországon és Portugáliában való indítása, valamint átszervezés az Egyesült Királyságban. Egy további kiterjesztést Lengyelország és Észtország tervez. A Bizottság jelenleg fontolgatja a kiterjesztést a világra „e-learning” formában. Az EUCerttraining-ben résztvevő országok ma Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Finnország Olaszország, Franciaország, Németország, Magyarország, Portugália, Szlovákia, Svédország, Egyesült Királyság (lásd az ábrát.2). A program nyitott más országokban is. Követelmények közé tartozik, hogy egy nemzeti Hőszivattyú Egyesület aktív tagja legyen az EHPA-nak, és a Nemzeti Oktatási Bizottság és az Oktatási Laboratóriumok programjai feleljenek a követelményeknek.

Ízelítő a tananyagból:
TARTALOMJEGYZÉK
1 Marketing-ismeretlen, tudományos, csak nagy költségű munkáknál? 10
1.1 A marketing definíciója 11
1.1.1 A marketing tudományos definíciója 11
1.2 A marketing terv 11
1.2.1 A SMART elv 12
1.3 Az értékesítési folyamat 12
1.4 Fontos - Témák és Ellenőrző kérdések 15
1.4.1 Értékesítési kommunikáció 15
1.4.2 Ajánlat bemutatása 17
1.4.3 Sajtóközlemény 17
1.4.4 Nyílt nap ellenőrző kérdései 18
1.4.5 Helyszíni látogatás kérdései 19
1.4.6 Egy kereskedelmi vásár vagy egy Kiállítás tervezése 19
2 Egy hőszivattyús rendszer költségei 22
2.1 Bevezetés 22
2.2 Fűtési rendszerek költségei 22
2.2.1 Beruházási költségek 22
2.2.2 Működési költségek 23
2.2.3 A teljes élettartam költségei 23
2.2.4 Hőszivattyús rendszerek indikatív költségei 23
2.3 A befektetés értékelése 25
2.3.1 Egyszerű megtérülési mutató 25
2.3.2 Átlagos megtérülési ráta 25
2.3.3 Cash flow módszer 25
2.3.4 A teljes élettartamra vonatkozó költségszámítás 26
2.3.5 Nettó jelenérték (NPV) 28
2.3.6 Teljes élettartam költségszámítása NPV 30
2.3.7 A teljes élettartam környezeti hatásai 30
2.3.8 Egyéb befektetések vizsgálatának módszerei 30
2.4 Önértékelés 31
2.4.1 Válaszok 31
2.5 Referenciák 32
2.6 Háttéranyag 32
3 Hőszivattyúk környezetvédelmi jelentősége 33
3.1 Szakpolitika vonatkozó kérdései 33
3.1.1 Az energiaellátás biztonsága 33
3.1.2 A olajkészletek kimerülése 33
3.1.3 Globalis fenyegetés – az éghajlatváltozás 33
3.2 Hőszivattyúk, a fenntartható energetikai megoldás 34
3.2.1 A hőszivattyúk hozzájárulása a CO2 csökkentéshez 34
3.3 A hűtőközegek mennyisége, az ózonréteg és a globális felmelegedés
kölcsönhatása 36
3.4 Az európai ECO címke 38
3.5 Irodalomjegyzék 38
3.6 További információk 38
3.7 Önértékelés 38
4 Geológia, éghajlat és a nemzeti szabályozás 39
4.1 Geotermikus erőforrások 39
4.2 Talajvíz 39 4.2.1 Általános szempontok 39
4.2.2 Felszín alatti vizek 40
4.2.3 Talajvizes rendszerek 40
4.2.4 Hőszivattyú használatához szükséges talajvíz mennyiség 41
4.2.5 A kémiai összetétel és a hőszivattyú használata 41
4.2.6 A talajvíz védelme 42
4.2.7 Nemzeti szabályozások - NEMZETI 43
4.2.8 Felszín alatti vízkészletek védelme - NEMZETI 43
4.2.9 A talajvíz hőmérséklete - NEMZETI 43
4.3 Nemzeti hőmérséklet kalkulációk 43
4.4 A talaj tulajdonságainak meghatározása 44
4.5 Önértékelés 44
5 Energiatakarékos épületek 45
5.1 Építési előírások 45
5.2 Hőveszteség csökkentésének lehetőségei 46
5.2.1 A falak külső hőszigetelése 46
5.2.2 Tető és tetőtér hőszigetelése 48
5.3 Hő komfort 49
5.4 Szabályozott szellőztető 51
5.4.1 A levegő minősége 51
5.4.2 A lakás szektor szellőztetésének szabályozása,előírások 51
5.4.3 A szobák szellőzőrendszereinek fő alternatívái 52
5.5 Hőszivattyú - az energia hatékony rendszerek egy részét képezi – az egyéb
megújuló energia forrásokat hasznosító technológiák ismertetése 53
5.5.1 A passzív napenergia felhasználás 54
5.5.2 A napenergia aktív hőfelhasználása 54
5.5.3 Fatüzelés 55
5.5.4 A zöldáram 56
5,6 Nemzeti előírások 57
5.7 Önértékelés 57
6 A hőszivattyús körfolyamat műszaki háttere 58
6.1 Fizikai háttér 58
6.1.1 Fizikai mértékegységek ( SI szerint) 58
6.1.2 Halmazállapot változások 62
6.1.3 Termodinamikai körfolyamat 65
6.1.4 Log –p-h, Entalpia diagram 65
6,2 Működési elv, a hőszivattyú ciklus 66
6.3 A hűtési körfolyamat - egy teljes ciklus 67
6.4 A hőszivattyús körfolyamat fő elemei 69
6.4.1 Kompresszor 69
6.4.2 Expanziós szelep 71
6.4.3 Elpárologtató 72
6.4.4 Kondenzátor 73
6.4.5 Tartozékok, kiegészítők 75
6.4.6 Kenőolaj 76
6.4.7 Hűtőközeg 77
6,5 A hőszivattyús körfolyamat karakterisztikája 79
6.5.1 Fűtési energiahatékonysági mutató - COP 79
6.5.2 Carnot hatásfok 79
6.5.3 Szezonális teljesítmény mutató - SPF 80
4.2.1 Általános szempontok 39
4.2.2 Felszín alatti vizek 40
4.2.3 Talajvizes rendszerek 40
4.2.4 Hőszivattyú használatához szükséges talajvíz mennyiség 41
4.2.5 A kémiai összetétel és a hőszivattyú használata 41
4.2.6 A talajvíz védelme 42
4.2.7 Nemzeti szabályozások - NEMZETI 43
4.2.8 Felszín alatti vízkészletek védelme - NEMZETI 43
4.2.9 A talajvíz hőmérséklete - NEMZETI 43
4.3 Nemzeti hőmérséklet kalkulációk 43
4.4 A talaj tulajdonságainak meghatározása 44
4.5 Önértékelés 44
5 Energiatakarékos épületek 45
5.1 Építési előírások 45
5.2 Hőveszteség csökkentésének lehetőségei 46
5.2.1 A falak külső hőszigetelése 46
5.2.2 Tető és tetőtér hőszigetelése 48
5.3 Hő komfort 49
5.4 Szabályozott szellőztető 51
5.4.1 A levegő minősége 51
5.4.2 A lakás szektor szellőztetésének szabályozása,előírások 51
5.4.3 A szobák szellőzőrendszereinek fő alternatívái 52
5.5 Hőszivattyú - az energia hatékony rendszerek egy részét képezi – az egyéb megújuló energia forrásokat hasznosító technológiák ismertetése 53
5.5.1 A passzív napenergia felhasználás 54
5.5.2 A napenergia aktív hőfelhasználása 54
5.5.3 Fatüzelés 55
5.5.4 A zöldáram 56
5,6 Nemzeti előírások 57
5.7 Önértékelés 57
6 A hőszivattyús körfolyamat műszaki háttere 58
6.1 Fizikai háttér 58
6.1.1 Fizikai mértékegységek ( SI szerint) 58
6.1.2 Halmazállapot változások 62
6.1.3 Termodinamikai körfolyamat 65
6.1.4 Log –p-h, Entalpia diagram 65
6,2 Működési elv, a hőszivattyú ciklus 66
6.3 A hűtési körfolyamat - egy teljes ciklus 67
6.4 A hőszivattyús körfolyamat fő elemei 69
6.4.1 Kompresszor 69
6.4.2 Expanziós szelep 71
6.4.3 Elpárologtató 72
6.4.4 Kondenzátor 73
6.4.5 Tartozékok, kiegészítők 75
6.4.6 Kenőolaj 76
6.4.7 Hűtőközeg 77
6,5 A hőszivattyús körfolyamat karakterisztikája 79
6.5.1 Fűtési energiahatékonysági mutató - COP 79
6.5.2 Carnot hatásfok 79
6.5.3 Szezonális teljesítmény mutató - SPF 80
8.3.2 Műszaki követelmények 148
8.3.3 A kutak elhelyezése 149
8.3.4 A talajvíz szivattyú kiválasztása 150
8.3.5 A vízkút összekapcsolása a hőszivattyúval 151
8.4 Direkt elpárologtatós rendszerek 152
8.4.1 Általános szempontok és működési elv 152
8.4.2 Kollektor csövek és munkafolyadékok 152
8.4.3 Rendszer elhelyezése 153
8.4.4 A talaj jellemzői 153
8.4.5 Gyakorlati ismeretek 154
8.4.6 Hőforrás és hőszivattyú csatlakozása 154
8.5 Felszíni vizek 156
8.5.1 Méretezés 156
8.6 Levegő, mint hőforrás 157
8.6.1 Általános szempontok 157
8.6.2 Kompakt készülékek 157
8.6.3 Beltéri egység elhelyezése 157
8.6.4 Split rendszerű levegő/víz és levegő/levegő hőszivattyúk 159
8.6.5 Zajhatás problémái 160
8.6.6 Fontos tanácsok 162
8.6.7 Az elpárologtató leolvasztása 163
8.7 Elszívott levegő hőszivattyú 166
8.8 Nemzeti rész 167
8.9 Önértékelés 167
9 Üzemmódok és vezérlés 169
9,1 Vezérlési módok 169
9.2 Üzemmódok 169
9.2.1 Monovalens működés 170
9.2.2 Bivalens működés 170
9.3 A hőszivattyús rendszer sajátos kérdései 176
9.3.1 A hőszivattyú karakterisztikája 176
9.3.2 A hőszivattyú optimális működtetése 177
9.4 A kapcsolások elvei 177
9.4.1 Időjárás követő vezérlés 177
9.4.2 Állandó kondenzációs hőmérsékletű rendszerek 178
9.5 Fűtés vezérlési elvei 178
9.5.1 Választható kiegészítő hőforrás 179
9.5.2 Kiegészítő hőforrások fajtái 179
9.6 Szokásos rendszer példa 180
9,7 Melegvíz készítés vezérlése 181
9.7.1 Gazdaságosság 181
9.7.2 Megfontolásra ajánlott feltételek 181
9.7.3 Legionella baktérium 182
9.7.4 Melegvíz készítés különböző alapelvei 182
9.8 szabványosított alkalmazások földhő/víz hőszivattyúkhoz 185
9.8.1 Földhő/víz hőszivattyú 185
9.8.2 Levegő/víz hőszivattyú, puffertartály 187
9.9 Önértékelés 188
9.9.1 Önértékelés kérdései 188
9.9.2 Önértékelés gyakorlatok (kiegészítésül padlófűtési rendszer tervezése) 188
10 A helyszíni értékelés 194
10.1 Cél 194
10.2 Az épület adatai és a fűtési rendszer 194
10.2.1 A hőszivattyú teljesítmény becslése 195
10.2.2 Hőelosztó rendszer 199
10.2.3 A hőszivattyú elhelyezése 203
10,3 A hőforrás kiválasztása, értékelése 203
10.3.1 Függőleges szondás 203
10.3.2 Vízszintes kollektor 204
10.3.3 Talajvíz 204
10.3.4 Levegő 205
10.3.5 Hivatalos jóváhagyások, engedélyek 206
10.3.6 Az ügyfél tájékoztatása 206
11 Telepítés és üzembe helyezés 207
11.1 Telepítés 208
11.1.1 Hiba ellenőrzés 208
11.1.2 Hőszivattyú elhelyezése 208
11.1.3 A hőszivattyú és külső szerelvények, kiegészítők szerelése 208
11.1.4 A hőszivattyús rendszer telepítésének befejezése 209
11.2 Elektromos bekötés 209
11.3 A hőszivattyú kapcsolása a hőleadó és a hőforrás oldalhoz 210
11.4 A teljes rendszer ellenőrzése 210
11.5 Szivárgás és nyomáspróbák 211
11.6 Üzembe helyezés 211
11.7 Rendszerátadás 212
11.8 Gyártói üzembehelyezési jegyzőkönyv minta 212
11.9 Önértékelés 212
12 Elektromos alapok 213
12,1 Biztonsági előírások 213
12.1.1 Személyi sérülés elleni védelem 213
12.1.2 Motorok elektromos védelme 214
12.2 Lágyindítás 215
12.3 Fő biztosíték kiválasztása 216
12,4 Kapcsolási rajz 217
12.4.1 Vezetékelés és bekötés 217
12.4.2 Meghajtók 217
12.4.3 Vezérléstechnikai eszközök 217
12.4.4 Riasztás és megjelenítő eszközei 218
12.4.5 Motorok 218
12.4.6 Biztosítékok 218
12.4.7 A működtetés szimbólum tipusának azonosítása 218
12.4.8 A főáramkör és a vezérlő áramkör eltérései 219
12.4.9 Hőszivattyú kapcsolási rajz minták 219
12.5 Ellenőrző lista az elektromos csatlakozás megfelelőségéhez 221
12.6 Külső vezérlés kapcsolási rajz példa 222
12.7 Önértékelés 222
13 Átadás az ügyfélnak, kezelés oktatása és jótállás 223
13.1 A hőszivattyú egység átadása az ügyfélnek 223
13.2 Szükséges dokumentáció átadása az ügyfélnek 224
13.3 Biztonsági szempontok 22
13.4 Jótállási és fogyasztóvédelmi előírások 224
13.5 Hőszivattyús berendezések kezelésének gyakorlása 225
13.6 Nemzeti rész 225
13.6.1 Svédország 225
13.6.2 Egyesült Királyság 225
13.7 Önértékelés 226
14 Karbantartás 227
14.1 Karbantartási szerződés 227
14.2 Képesített karbantartó cég 227
14.3 Karbantartás tipusa 227
14.3.1 A rendszeres karbantartás 228
14.3.2 Szerviz 228
15 Gyakori hibák és a gyakorlati tapasztalatok 229
15.1 Előszó 229
15.2 Hőszivattyú hibái 230
15.3 A hőszivattyú rendszert érintő hibái 230
15.3.1 Elpárologtató oldalon - alacsony nyomás 230
15.3.2 Kondenzátor oldali – magasnyomás 231
15.3.3 Elégtelen hőteljesítmény 232
15.4 Telepítési hibák típusai 233
15.4.1 A leggyakoribb hibák 233
15.4.2 Egyéb hibák 233
15.5 Önértékelés 234
15.5.1 Kérdések hőszivattyús rendszer hibáira 234
15.5.2 Kérdések a beépítési hibákra 235