Hiánypótló adatgyűjtés indul a hazai hőszivattyú-piac számba vételére


Hiánypótló adatgyűjtés indul a hazai hőszivattyú-piac számba vételére

Az Energiahivatal1 az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban kötelező adatgyűjtést indít 2024-ben a Magyarországra érkező, illetve telepítésre kerülő hőszivattyúk számba vételére. Az adatgyűjtés a hőszivattyús berendezéseket  forgalomba hozó szervezetek körében fog zajlani, 2024. április 30-i adatközlési határidővel. A Magyar Hőszivattyú Szövetség üdvözli és támogatja az adatgyűjtés elindítását, hiszen a hőszivattyúzás elterjedésében érdekelt szereplők számára a piac pontos felmérése és ismerete komoly előnyt jelenthet.

Az európai klímavédelmi célok teljesítése hazánkra is – mint minden uniós tagállamra – növekvő nyomást helyez. Ahogy az energiarendszer az átalakulás következő szakaszába lép, szigorodnak az éghajlati célok, és nő az igény a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentésére, a kibocsátás-csökkentés legnyilvánvalóbb módja az épületek emissziójának visszafogása. Ehhez pedig a hőszivattyúk jelentik a fenntartható, kiforrott, már rendelkezésre álló fűtési (és hűtési) technológiát.  
Ha a szakpolitikai előnyöket vesszük számba, a hőszivattyú egy olyan technológia, mely a fűtés, hűtés és melegvíz-előállítás elektrifikálása mellett elősegíti a megújulóenergia-célok könnyebb elérését, az épületek fűtési energiaigényének jelentős csökkentésén túl. Hiszen a hőszivattyúk által előállított hasznos hőenergia - származzon az a fűtésből vagy hűtésből - maga is megújuló energia.

A hőszivattyúk által hasznosított környezeti hő: dupla szakpolitikai haszon
A hőszivattyú megújuló energia technológia. A hőszivattyúk által hasznosított környezeti hő a megújuló energia statisztikában elszámolható, végső energiaként. A hőszivattyúval előállított, egy épület fűtési és hűtési energiaellátáshoz szükséges energiamennyiség és a folyamat beviteli energiaigényének különbözetét megújuló energiának kell tekinteni.
Európai Bizottsági útmutatás alapján 2021-től már nemcsak fűtési, hanem hűtési módban is elszámolható a megújuló statisztikában a hőszivattyúk által hasznosított megújuló hőenergia. Fűtési módban ráadásul az energia-megtakarításként megjelenő végső primerenergia-csökkentés is beszámítható - a megújuló energia mellett - az energiahatékonysági célok teljesítésébe is.

Hazai környezeti hő potenciál
Magyarországon a statisztikában feltüntetett „hőszivattyúk által hasznosított környezeti hő” mértéke jelenleg alábecsült, elsősorban a lakossági hőszivattyúk által fűtési időszakban előállított hasznos hőmennyiséget foglalja magába. Holott számos olyan kereskedelmi és ipari megoldás is telepítésre került és használatban van már Magyarországon az elmúlt években, mely komoly környezeti hő potenciált jelenthetne.

Ha lenne olyan adatbázis, amire alapozva a hőszivattyú állományt hitelesen számba lehetne venni, a becslések minősége javítható lenne.

A becsléshez ugyanis szükség van a (1) a hőszivattyúk számának meghatározására; (2) az éves üzemóraszámra; (3) fűtési és hűtési teljesítményre; (4) becsült szezonális jósági fokra.

A pontos környezeti hő számba vételének egyik nagy akadálya tehát, hogy nincs olyan nyilvántartás jelenleg, mely a fenti adatokat tartalmazná. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által gondozott F-gáz adatbázis ugyan ad arra indikációt, mennyi hűtőközeg van az egyes hűtőkörökben és összesen a telepített berendezésekben,  nem ad arra adatot viszont, hogy a hőszivattyúk  milyen teljesítménnyel és jósági fokkal rendelkeznek. Hiszen nem ezzel a céllal hozták létre. A Magyar Hőszivattyú Szövetség adatgyűjtési kísérletei is rendre féleredményt hoztak eddig, hiszen nem ismerték fel az abban rejlő lehetőségeket szektorunk képviselői.

 

Kötelező adatgyűjtés indul 2024-ben az új és telepített hőszivattyúk számba vételére
A Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHÖSZ) megkereste a szabályozó minisztériumot2, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Statisztikai Főosztályát a környezeti hő elszámolásában rejlő potenciál bemutatásával.

Több körben is zajlott szakmai egyeztetés az elmúlt években, és a MAHÖSZ javaslata a környezeti hő elszámolására termékeny talajra talált: felismerve a hőszivattyúk növekvő jelentősége miatt a rendelkezésre álló adatok minőségének fontosságát, az Energiahivatal munkatársai egy országos, kötelező adatgyűjtés elindítása mellett döntöttek. .

Az egyeztetések során cél volt, hogy a MEKH Statisztikai Főosztályának képviselői jobban megismerjék a technológiát, be tudják azonosítani a hőszivattyú kategóriákat és alkalmazott hűtőközegeket, összhangba hozzák azokat az európai adatgyűjtések során szolgáltatott adatokkal, így az Eurostat adatszolgáltatási elvárásaival is.

Az önálló statisztikai adatgyűjtés az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program keretében fog elindulni, OSAP 2572 számon, erről a kormányrendelet3 a 2023. december 1-i Magyar Közlönyben már megjelent. Az adatgyűjtés a hőszivattyús berendezéseket forgalmazó szervezetek körében fog zajlani, 2024. április 30-i adatközlési határidővel. A cél: az importált és telepített egységek éves alapon történő számba vétele.

A hőszivattyúzás elterjedésében érdekelt vállalatok számára előny származik az adatgyűjtésből
Közös érdekünk, hogy sikerre vigyük a tervezett hőszivattyú-potenciál felmérését! Ha a tényleges hasznosenergia-potenciált sikerül számba venni, az komoly elismerést fog jelenteni hőszivattyúzás szakmapolitikai megítélése szempontjából, emeli a beépített hőszivattyúk láthatóságát, valamint növeli a hőszivattyúzás jelentőségét és elismertségét, így kifejezetten előnyös lehet a technológia terjedésének elősegítése szemszögéből.

Van egy nagyon fontos további előnye is a tervezett adatgyűjtésnek: végre tényleges adatokat kaphatunk a magyarországi hőszivattyús piac méretére, mely adat hiánypótló lesz.

Az összesített kategória-adatok elérhetővé válnak a Magyar Hőszivattyú Szövetség tagjai számára is. A gondos adatkitöltés emiatt mindenki számára előnyökkel jár!

Számos további érv a hőszivattyúzás terjedésének támogatása mellett
A hőszivattyú technológia elterjedésének központi ösztönzése az egyik leginkább költséghatékony és sokoldalú megoldást nyújtó szakpolitikai eszköz lehet, mivel a hőszivattyúk számának és kapacitásának növelése számos további járulékos előnnyel is jár. Ilyen lehet az idővel egyre olcsóbb megújuló villamos energia fűtési célú felhasználásának és integrációjának elősegítése, vagy az épületekben rejlő hőtárolási flexibilitás hálózatszabályozásra való kihasználása.

Szalai Gabriella
szakmai munkatárs,
Magyar Hőszivattyú Szövetség


1 Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH)
2 korábbi Innovációs és Technológiai Minisztériumot, illetve jogutód Energiaügyi Minisztériumot

3 529/2003 Korm. Rendelet, forgalomba hozott hőszivattyúkra vonatkozó adatok