A hőszivattyú-technológia lehet a kulcs a 2050-es dekarbonizált épületállományhoz?
Elindult a visszaszámlálás a közel nulla épületenergetikai szabályok általános érvénybe lépése előtt. A kép ugyan tisztul, de ahogy közeledünk a „D-naphoz”, újabb és újabb szempontok látnak napvilágot. Ilyen az is, hogy a hőszivattyú-technológia jelentősen megkönnyítheti és leegyszerűsítheti az átállást egy szén-dioxid-mentes európai épületállomány 2050-es elérésére. A hőszivattyú ugyanis nemcsak egy környezetbarát fűtési – hűtési - háztartási melegvíz előállítására alkalmas gépészeti megoldás, de egyben az új épületek megújuló energia részarányára vonatkozó energetikai elvárást is teljesíti és hozzájárul a közös európai megújuló energiás célok teljesítéséhez is.
Nem újdonság, hogy épületenergetikai változások közepén vagyunk. Nem véletlenül. Az épületek fűtésének és hűtésének kiemelkedő szerepe van a fenntartható energiarendszer felé történő átmenetben. Európában a végső energiaigény 52 százaléka a fűtésből és hűtésből származik. Összehasonlításként: 25 százalékot a villamosenergia-előállításra használnak fel, 23 százalékot a közlekedésben. Európa szén-dioxid-mentesítése tehát lehetetlen a fűtés és hűtés szén-dioxid-mentesítése nélkül.