Örvendetes, hogy Környezet és Enregia Operatív Program (KEOP) keretein belül ismét pályázni lehet hőszivattyús rendszerek létesítésére.
40 százalékkal olcsóbb fűtési módszert fejlesztettek ki
Negyvenszázalékos költségcsökkenést, a széndioxid-kibocsátásban tízezer kilogramm megtakarítást is elér évente egy új fűtési megoldás. A villamos energia helyett a lényegesen olcsóbb földgázt használó, 165 százalékos hatásfokkal működő gázabszorpciós hőszivattyú a környezet hőjét hasznosítja. A holland Remeha cég Construma kiállításon bemutatott berendezése mínusz 20 fokos levegő energiáját felhasználva is képes 65 fokos meleg vizet készíteni.
A folyamatos fejlesztéseiről is híres, európai piacvezető svéd hőszivattyúgyár a NIBE Heating system a frankfurti ISH kiállításon tüntette ki 2010 év legsikeresebb képviseleteit.
A hazai képviseletét ellátó Penta-Klíma Kft. a gyár új termékeinek legsikeresebb bevezetéséért kiírt Üzleti Díjat vehette át. A kitüntetés nemcsak a nagyarányú mennyiségi növekedést , hanem azt a minőségi tevékenységet is honorálta, aminek egyik legfőbb mutatója, hogy a gyárba Magyarországról nem érkezett semmilyen reklamáció és kifogás a telepített hőszivattyúkkal és működő rendszerekkel kapcsolatban.
Tisztelt Fodor Zoltán Úr!
Tisztelt Mahősz Tagok és egyéb tájékoztatott, nem Mahősz tag hőszivattyús cégek, magánszemélyek!
Fodor Zoltán úr nyílt levelét a Mahősz vezetősége megkapta és az abban leírtakat tudomásul vettük.
Az elnökségi tagok, valamint a vezetőségi tagok közül az idő rövidsége és az elérhetőség korlátai miatt az alábbiak bevonásával konzultációt folytattunk, az érintettségük okán is:
A Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv végső változatában - amelyhez hasonló hosszú távú terv nem készült az elmúlt évtizedekben Magyarországon - a kormány az eredetileg tervezett célt több mint másfél százalékkal megtoldotta, így 13 százalék helyett 14,65 százalékos zöldenergia-részesedést lát elérhetőnek 2020-ra. Ezt a célt úgy kell tíz év alatt elérnünk a jelenlegi 7,4 százalékos szintről, hogy a villamosenergia-termelés 6,7 százalékát 10,9, a fűtés-hűtés 9 százalékát 18,9, a közlekedés 3,7 százalékát pedig 10 százalékra tornásszuk fel.
Az Európa 2020 stratégia a 2000-ben megkezdett Lisszaboni Stratégia folytatása, annak tapasztalatait beépítő új, közösségi gazdaságpolitikai célrendszer és ahhoz tartozó intézkedésterv. Az Európa 2020 stratégia kiemelten fontos Magyarország számára, hiszen ez az első közösségi gazdaságpolitikai erőfeszítés, amelyben az előkészítéstől kezdve részt veszünk, továbbá a magyar elnökség szempontjából is megkerülhetetlen. A korábbi években Magyarország nem vette komolyan uniós vállalásait – ezen változtatni kell, annak érdekében, hogy Magyarországot újra egyenlő és tiszteletre méltó partnernek tekintsék Európában.