A hőszivattyús földhő hasznosítása a világon már 30 évvel ezelőtt az 1974-es és az 1979-es olajválságok idején elterjedt, de az olajár stabilizálódása és a klímaváltozás akkor még ismeretlen mértéke nem kedvezett a technológia szélesebb körű használatának.
Manapság divatos lett az egyre drágább és bizonytalanabbá váló gázenergia helyett, hazai megújuló energiában gondolkozni az új beruházóknál, de még a felújításoknál is.
A világ fejlett gazdaságai felismerve az energetikai kockázatokat ismét alkalmazzák a hőszivattyús technológiát a legkorszerűbb fejlesztésű kompresszorokkal. Az elterjedés mértékére jellemző, hogy az elmúlt 10 évben a beépített kapacitás 600%-al növekedett.
Ezt mutatja a mellékelt statisztika és ábra.
... és ugyanez nemzetközi piacon:
További bizonyíték az EU 2005-ös mellékelt eladási statisztikája, mely 2006-ban dinamikusan tovább növekedett.
Magyarországon is megváltozott a megítélése a hőszivattyúzásnak, mert a korábbi fenntartások nem a technológiával voltak kapcsolatosak, hanem az EU-tól eltérő magyar gázár / még ma is az átlagtól 20%-al alacsonyabb / és az elektromos energia EU csúcsszintű ára miatti gazdaságossági tényező korlátozta az alkalmazást. A helyzet megváltozását mutatja a 2007-ben megrendezett épületgépészeti konferenciák és kiállítások sora, ahol a geotermikus hőszivattyúzás és a napkollektoros hőtermelés kiemelt téma volt.
A hazai becsült hőszivattyú eladási statisztikát mutatja a diagramm és remélhetőleg 2007.-ben a növekvő tendencia megmarad. A beépített kapacitások tekintetében biztos a növekedés, mert számos multinacionális társaság beruházásánál a hosszú távú gondolkodás miatt, a modern 21.-ik századi épület beruházásoknál már megújuló energiákban gondolkodnak.
Közismert hazánk kedvező geotermikus energia potenciálja, mely eddig csak a híres gyógyfürdők balneológiai hasznosításában jelentkezett. Kedvező vízkészleteink hőmérséklete a magma felől érkező földi hőáram következménye, amit a mellékelt ábra mutat. A meghökkentő tény: a föld 99%-a 1000 °C-nál melegebb, és csak 0,1%-a van 100 °C alatt.
A földi hőáram globális teljesítménye 40 millió MW!
Mi a pannon medence földkérgének vékonysága miatt vagyunk kedvező helyzetben, és ezért tudunk 100-150 m-ben már 15°C-20°C közötti hőmérsékletet elérni a hőszivattyúkhoz alkalmazott függőleges szondákban.
Tehát a készletbázis óriási, mindenütt jelen van és a megfelelő geológiai-geofizikai előkészítés mellett a geotermikus rendszer fenntartható évtizedekig, megújuló energia és környezetkímélő, mert zárt rendszerben (szondás) nem avatkozik be a rétegvizekbe, vagy rétegvizek felhasználásakor, ha visszasajtolás van az un. kútpáros rendszernél, akkor biztosított a hosszú távú egyensúly. Ezt bizonyítja a nagyobb rendszerek monitoringozása, ahol látható a földhő változása fűtési és hűtési hőszivattyús üzem közben. Példaként bemutatunk két egymást követő fűtési és hűtési szezon talajhő változásának mértékét.
Az eredmény, hogy a változás jól tervezett rendszernél 5-6°C földhőcsökkenés télen fűtési üzemben, majd a nyári hűtéskor hasonló mértékű földhő növekedés.
A hőszivattyúzás azért környezetkímélő, mert a fűtési energia 75%-a a földhőből származik a 25% elektromos energia mellett, ami a kompresszor hajtáshoz szükséges. A hazai hőszivattyús rendszerek 3,2 COP érték felett már egyértelmű CO2 csökkentést eredményeznek, miközben lokális CO2 kibocsátás nincs.
Ebben az új energia piaci helyzetben az épületgépész szakma a kapcsolódó földtudományi szakemberekkel, a Bányászati Hivatallal és a Környezetvédelmi és Vízügyi Hatóságokkal, mint szakhatóságokkal azért dolgozott, hogy megalakuljon az Építéstudományi Egyesület Hőszivattyús Szakosztálya. Ehhez megkaptuk a világ és európai szövetség támogatását is. Ennek eredményeként 2007. 06. hóban rendeztük a hivatalos alakuló közgyűlést és ettől kezdve intenzív szervező munkával irányítjuk a hazai hőszivattyús technológia terjedését négy kiemelt: műszaki fejlesztési, oktatási, koordinációs és marketing munkacsoport működésével. A szervezet nyitott minden támogató magánszemély és társas vállalkozás előtt, akik segíthetik a munkánkat.
A feladatok a hőszivattyúzás hazai elterjesztésére nagyok, mert csak ennek segítségével érhető el a minőségi, jó hatásfokú (COP) hőszivattyús projekt kivitelezés.
Érvényt kell szerezni a megfelelő jogszabályok betartásának és a jelenleg változó bányahatósági szabályozáshoz meg kell adni a szakmai javaslatokat.
Mik a legfontosabb feladatok?
- Engedély nélküli hőszivattyús földhőszonda és vízkút kivitelezésének megakadályozása.
- A primer földhőszonda rendszer méretezésének elterjesztése számítógépes programokkal.
- A földhőkapacitás ellenőrzése szondatesztekkel, nagy teljesítményű rendszerek méretezése előtt.
- Fúrási, tömedékelési, szereléstechnológia betartása és ellenőrzése.
- Alulméretezett hőszivattyú kiválasztás elkerülése, a gépész tervezőkkel való konzultációval.
- A hőszivattyús rendszerhez jó hatásfokkal illesztett szekunder épületfűtési-hűtési megoldás (padló, fal, mennyezet, fan coil, légbefúvás stb.) épületgépészeti tervezése.
Megnyugtatásul kell elmondani, hogy az EU országok nagy eredményei mellett, ott is a fenti feladatok során néha előforduló hibáknak az elkerüléséért dolgoznak, mint beszámoltak a Párizsban, majd Münchenben és Gleisdorfban rendezett konferenciákon.
Nálunk néhány vezető cég kivételével hiányzik a telepítőknél a gyakorlat a „miden terület más-más adottságainak” kezelésében.
Ezért fontos a sok konferencia, előadás, oktató anyag. Ugyanakkor elmondható, hogy az elmúlt 2-3 évben sok jó és nagyméretű rendszer is megvalósult, melyek jó referenciák. A jövő egyértelműen a megújuló energiák növekvő felhasználására mutat, melyben a hőszivattyúnak nagy szerepe lehet.
Jó szakmai felkészüléssel a termálvizeink „hulladékhőjének” intenzív hőszivattyús felhasználásával a magyar „Földhő Program” sikeres lehet. A hőszivattyús technológia Magyarországon is gazdaságos! A mai és várhatóan növekvő gázárak mellet a jól tervezett és kivitelezett rendszerek többlet beruházása várhatóan támogatás nélkül is meg fog térülni 5 éven belül. Az EU előírásai szerint az 1000 m2 feletti beruházásoknál már kötelező vizsgálni a hőszivattyús lehetőséget. Ez érződik az irodaépületek és közintézmények építése és korszerűsítése területén és a családi ház, a társasház-lakópark építéseknél.
Munkánk eredményeként az ország megújuló energia stratégiájának kidolgozásánál figyelembe veszik véleményünket, javaslatot adtunk a földhő hasznosításnál az un. geotermikus védőidom meghatározásához, az áramszolgáltatókkal a tárgyalásaink eredményeként várható, hogy 2008.01.01.-től lesz un. hőszivattyús tarifa. Mindezek a tények a hazai hőszivattyúzás műszaki, piaci, gazdasági környezetét segítik és ezzel a felzárkózást a nemzetközi tendenciákhoz. 2007.11.30.-án az Épületgépészek napján, hőszivattyús szekcióban, nemzetközi és hazai előadókkal vitatjuk meg az aktuális feladatokat.
Összefoglalva, a hőszivattyúzás: akár szondás, vízkutas, kollektoros, termálvízalapú, vagy levegős, várhatóan egy nagy növekedés előtt áll hazánkban. Nem mellékes, hogy ennek a kihívásnak a szakma milyen színvonalon tud megfelelni. Minden adottságunk megvan, hogy az EU-ban megvalósult színvonalat közös, felelősségteljes munkával biztosítsuk. Ennek a munkának egy összefoglalója, a sokak által ismert un. Heller program. Ehhez kérjük minden szakember támogatását, akik a hőszivattyús fűtési- hűtési technológia elterjesztésében érdekeltek.