Hőszivattyús primer rendszerek (szondafúrások vagy kutak) tervezési tapasztalatai


A nagyközönség jelentős része nehezen fogadja el azt a tényt, hogy a felszín alatti vízbeszerzés és a geotermikus hasznosíthatóság is területfüggő adottság. A hazai kiemelkedő geotermikus adottságokat általában minden elemző élesen szembe állítja azok kisfokú és többnyire egyoldalú (fürdőkre koncentráló) kihasználtságukkal. A hőszivattyú aktív támogatásával sokkal rosszabb geotermikus adottságú skandináv területek kerültek a geotermikus energia-hasznosítás élmezőnyébe. Példájuk gyors fejlődésük azt jelzi,hogy a hasznosítás volumene rövid távon nem függ össze az adottságokkal!  Hosszabb távon elvileg a természeti adottság dominálhat – ha a jogszabályi és a gazdasági környezet legalább részben hasonló.
Sok esetben a szakmai közönség számára is meglepő tény, hogy vannak olyan területek, ahol egyáltalán nem érdemes kutakat létesíteni (pl. a velencei gránitban). A számos sikeres termálvíz-feltárás, és az elterjedt balneológiai hasznosítás értelemszerűen elnyomja a sikertelen meddő fúrások hírét, pedig sajnos ezek száma sem csökken az utóbbi években. Mindazonáltal a vízbeszerzési lehetőségek – némi magyarázat után – az esetek többségében elfogadhatók, mint a területet jellemző, mesterségesen alig befolyásolható adottságok. Ezen adottság előzetes jellemzését a “vízbeszerzési szakvélemény” foglalja össze, megadva hogy egyes mélységekből milyen mennyiségű (térfogatáramú) hőfokú és minőségű felszín alatti víz vehető ki, esetleg táplálható vissza (és jobb esetben a leírt előzetes becslés pontosságát, szórását is megadva).

Földhő-szonda-fúrások esetében még kevésbé szokás adottságokról beszélni. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy véleményünk szerint a hőszivattyús adottságok is leírhatóak, előzetes keretszámokkal jellemezhetők.

Másodlagos (parazita) rendszerek, amelyek egy már mesterséges rendszerben tárolódó, eredetileg más célból mozgatott hő kerül hasznosításra, pl. fürdők, csatorna-művek maradék hőjét. Másodlagos rendszerek felmérése és értékelése a mérnöki munkába ugyanúgy beletartozhat, mint a természeti hasznosításé. Ahol ez közvetlenebből kapcsolódik a kőzettesthez (pl. vízműkutak, fürdők esetében) ott a természettudományos háttér és szemlélet is fontos a kihasználhatóság számszerű leírásához.

Újabban – a megrendelői kívánalmakat megelőzve – mér együttes “Vízbeszerzési és geotermikus hasznosíthatósági szakvéleményt” készítünk egyes területek, települések adottságainak leírásáról. A mi véleményünk is az, hogy a hőszivattyú mindenhol működik az országban – de nem mindenütt azonos hatásfokkal, (illetve egyes helyszíneken fúrások létesítése is tilos).

A teljes tanulmány letölthető innen »