Dr. Vámos Gábor(Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Integrált Energetikai Tudásközpont)
Új stratégia az energetika kutatásban és innovációban a Műegyetemen- prezentáció
Letölthető innen »
A hő (hűtő) energia előállítására szolgáló energetikai eljárások „hő”, vagy „villamos” bázisú besorolásának szükségessége egyre inkább érződik, mivel az egyebek között az arra szolgáló primer energiaforrások decentralizált- vagy koncentrált ellátási formái hatékonyságát is jellemzi.
Nagy érdeklődés kísérte a Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHŐSZ) idei első szakmai napját, amely 2010.02.01-én került megrendezésre a LORBERTERV Vízföldtani Tervező Kft-vel társszervezésben, illetve a Magyar Geotermális Egyesület, a Magyar Geofizikusok Egyesülete, és a Vízkútfúrók Országos Egyesületének közös munkája nyomán.
Az előzetes 78 fős jelentkezést meghaladva több mint 100 fő vett részt a MTESZ-ben rendezett szakmai napon. A földhőszondák tervezői számos méretezéssel kapcsolatos előadást hallgathattak meg, jelen volt a Budapesti Bányakapitányság képviselője is, aki az előadásában a hatósági szempontokat részletezte az engedélyekkel kapcsolatban.
A nagyközönség jelentős része nehezen fogadja el azt a tényt, hogy a felszín alatti vízbeszerzés és a geotermikus hasznosíthatóság is területfüggő adottság. A hazai kiemelkedő geotermikus adottságokat általában minden elemző élesen szembe állítja azok kisfokú és többnyire egyoldalú (fürdőkre koncentráló) kihasználtságukkal. A hőszivattyú aktív támogatásával sokkal rosszabb geotermikus adottságú skandináv területek kerültek a geotermikus energia-hasznosítás élmezőnyébe. Példájuk gyors fejlődésük azt jelzi,hogy a hasznosítás volumene rövid távon nem függ össze az adottságokkal! Hosszabb távon elvileg a természeti adottság dominálhat – ha a jogszabályi és a gazdasági környezet legalább részben hasonló.
Zöldgazdaság-fejlesztés – Energiapolitika- Polgári Szemle: 2010. június – 6. évfolyam, 3. szám
A „Talpra állás és Felemelkedés Közgazdasági Programjához” készült energiapolitikai tanulmányok alapján összeállította: CSIZMADIA NORBERT (Olajos Péter javaslatait is figyelembe véve).
A jövőbeni energiapolitikát részben a legfontosabb hazai kihívásokra adandó válaszok, részben pedig az uniós energiapolitikai törekvések mentén kell kialakítani. A hazai energetika számos, az európai fejleményektől részben független, sajátos körülménnyel, lehetőséggel és kihívással is szembenéz.
A „Talpra állás és Felemelkedés Közgazdasági Programjához” készült energiapolitikai tanulmányok alapján összeállította: CSIZMADIA NORBERT (Olajos Péter javaslatait is figyelembe véve).
A jövőbeni energiapolitikát részben a legfontosabb hazai kihívásokra adandó válaszok, részben pedig az uniós energiapolitikai törekvések mentén kell kialakítani. A hazai energetika számos, az európai fejleményektől részben független, sajátos körülménnyel, lehetőséggel és kihívással is szembenéz.
Napjainkban, mikor az orosz-ukrán vita miatt kitört a „gáz-frász” különösen el kell gondolkodnunk a hazai kedvező geotermális és földhő hőszivattyús hasznosítás radikális növelésén, ellátás biztonsági szempontból és az egyre gazdaságosabb megoldások alapján. Jelenleg ennek a hazai energia lehetőségnek csak az 5 %-át használjuk ki. Tehát jövőbeni energia politikánk egyik lényeges elemévé kell tenni ennek a szektornak a kiemelt fejlesztését és támogatását a gázár támogatása helyett. Köteleznek erre minket a 2008.12.17-én elfogadott EU Klímacsomag megújuló energia vállalásai 2020-ig és a 2009.01.01-től bevezetésre került épület energiatanúsítási rendelet. Ki kell emelni, hogy a földhő mindenhol rendelkezésre áll, csak a „kitermelés” módja változik az egyes területek geológiai viszonyaitól függően, hőszivattyúk segítségével.