Napjainkban, mikor az orosz-ukrán vita miatt kitört a „gáz-frász” különösen el kell gondolkodnunk a hazai kedvező geotermális és földhő hőszivattyús hasznosítás radikális növelésén, ellátás biztonsági szempontból és az egyre gazdaságosabb megoldások alapján. Jelenleg ennek a hazai energia lehetőségnek csak az 5 %-át használjuk ki. Tehát jövőbeni energia politikánk egyik lényeges elemévé kell tenni ennek a szektornak a kiemelt fejlesztését és támogatását a gázár támogatása helyett. Köteleznek erre minket a 2008.12.17-én elfogadott EU Klímacsomag megújuló energia vállalásai 2020-ig és a 2009.01.01-től bevezetésre került épület energiatanúsítási rendelet. Ki kell emelni, hogy a földhő mindenhol rendelkezésre áll, csak a „kitermelés” módja változik az egyes területek geológiai viszonyaitól függően, hőszivattyúk segítségével.
A hőszivattyús földhő hasznosítása a világon már 30 évvel ezelőtt az 1974-es és az 1979-es olajválságok idején elterjedt, de az olajár stabilizálódása és a klímaváltozás akkor még ismeretlen mértéke nem kedvezett a technológia szélesebb körű használatának.
Manapság divatos lett az egyre drágább és bizonytalanabbá váló gázenergia helyett, hazai megújuló energiában gondolkozni az új beruházóknál, de még a felújításoknál is.
A világ fejlett gazdaságai felismerve az energetikai kockázatokat ismét alkalmazzák a hőszivattyús technológiát a legkorszerűbb fejlesztésű kompresszorokkal. Az elterjedés mértékére jellemző, hogy az elmúlt 10 évben a beépített kapacitás 600%-al növekedett.
Egyre aktuálisabb kérdés, hogy Magyarországon érdemes-e a geotermikus energiában gondolkodni, mint alternatív energiaforrásban? A válasz egyértelmű: Magyarország ma már egyetlen komoly természeti kincse, a geotermia, a termálvíz és a földhő hasznosítása hőszivattyú segítségével.
Ezt kívánjuk bemutatni a vállalatok, közintézmények, ingatlan befektetők és üzemeltetők részére két technológián és referenciákon keresztül.